Az augusztus 20-án rajtoló Partiumi Magyar Napok egyik beharangozó rendezvénye a pénteken 17 órakor megnyitott, igen rendhagyó Arany János kiállítás.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017 májusában nyílt meg a 200 éve született Arany János előtt tisztelgő reprezentatív tárlat. Az „Önarckép álarcokban” című kiállításnak viszont készítettek egy, az iskolai oktatást kiegészítő, utazó változatot is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” július 10-én kezdte meg az utazást amely előreláthatóan 2018. június végéig tart majd.
A buszban kialakított kiállítás Arany János életművét, életét, költészetének máig ható eleven erejét versek, képek, relikviamásolatok, hang- és filmfelvételek segítségével mutatja be. A látogatókat aktivizáló, fából készült egyedi installációs elemek nem csupán különleges látványvilágot teremtenek, de segítik a szövegértelmezés, a befogadás folyamatát is. (Például Ágnes asszony kihajtogatható lepedője, a sejtelmes radványi erdő megjelenítése.) A beépített digitális eszközök pedig éppúgy lehetőséget nyújtanak Arany költészetének és pályájának mélyebb megismerésére, mint verseinek élvezetére, vagy éppen a szórakoztató játékra. Megismerhető például Arany kapcsolatrendszere, életének és kultuszának helyszínei; kipróbálható a Toldi erőjáték, lehet hallgatni verseket, és rappelt Arany-szövegeket is.
A most a Pannónia Szálló (Dacia hotel) előtt állomásozó busz mellett nyugágyakban lehet Arany-költeményeket olvasni, a gyerekeket pedig kifestő várja.
A péntek délutáni megnyitón az Arany200 buszt Szatmárnémetibe meghívó Szatmárnémeti RMDSZ Nőszervezetének vezetője, Poszet Kinga köszöntötte az érdeklődőket, majd Turos Lóránd szenátor szólt néhány szót az egybegyűltekhez. Utána pedig mindannyian felfedezhettük a busz belső terét, ezzel együtt pedig Arany János alakját, költészetét is.
18 órától aztán még közelebb kerülhettünk Arany Jánoshoz. A Kolozsvári Állami Magyar Színház fiatal művésze, Marosán Csaba rövid dokumentumfilmmel, versekkel vezette végig a hallgatóságot a költő életén, megmutatva a kevésbé ismert arcát.
Kiderült, hogy a legnagyobb szókinccsel rendelkező magyar költő már 14 éves korában oktató volt, kitűnően beszélt németül és autodidakta módon tanult meg angolul. Életében egyetlen angol anyanyelvűvel sem tudott beszélni, ám Shakespeare-fordításait a mai napig használják ha mondjuk a Szentivánéji álmot vagy a Hamletet viszik színre magyarul. A társadalmat és magát is kritizálta, humora pedig a betegségek közepette sem hagyta el.